Berkesd község a Dunántúl délnyugati részén Baranya megyében található, a Mecsek hegységtől keletre. A megyeszékhely, Pécs városának központjától 20 km-re délkeletre, míg a valamikori járási székhely, Pécsvárad városától 12 km-re délre fekszik. Szomszédos települések: Szilágy, Pereked és Ellend községek melyekkel intézményi kapcsolat is van. Közös településhatára van Berkesdnek Martonfa, Kátoly, Hásságy, Máriakéménd és Szilágypuszta községekkel.
Területe: 1702 ha
Belterület: 94 ha
Külterület: 1608 ha
A külterület megoszlása: főleg szántó, szőlő, erdő és legelő ill. gyep. Kevés a műveletlen szántóföld, a lakosság nagy része kereset-kiegészítésként a mezőgazdasági termelést választja.
A település jelentős nagyságú szőlőterülettel rendelkezik, a történeti áttekintésben is említetten jelentős volt mindig a szőlőgazdálkodás, a borgazdálkodás. A fiatal korosztályt tekintve a mezőgazdasági tevékenység már kevésbé kiterjedt, ezt a formát főleg a közép- és időskorosztály tekinti megélhetési formának.
A községben az uralkodó szélirány északnyugati, innen, Pécs irányából kapja a falu a legtöbb csapadékot is
A település természeti kincsekben szegény, semmiféle bányászatra nem alkalmas.
Berkesd külterületén található a két (alsó, felső) halastó melyek egymás mellett helyezkednek el. Régebben a termelőszövetkezet tulajdona volt mindkettő, később az Állami Közútkezelő Kht. gondozásában gyönyörű kirándulóhellyé alakult, de csak a dolgozók használhatták. A kárpótlás során magántulajdonba került, azóta több tulajdonosa is volt. Jelenlegi tulajdonosaik reméljük, mindenki számára elérhető kiránduló-pihenőhelly alakítják majd rövid időn belül. A napijegy ellenében történő horgászat már jelenleg is lehetséges.
Berkesd külterületén folyik át a Szilágyi-patak, ez táplálja a halastavakat és a Karasica folyóba ömlik.
A rendszerváltás előtt kedvelt kirándulóhely volt a Gyula-völgy. Ide vezetett le a „szedernyés lénia" amely az eperfákkal övezett földutat jelentette. A „szedernye érés" idején a falu apraja-nagyja idejárt gyümölcsöt enni, „szedernyézni". Ez a fasor már csak nyomokban található meg. A Gyula-völgyben tiszta vizű forrás eredt, mely üdítő forrásvízzel látta el a kirándulókat. Időközben ez a terület is magántulajdonba került, de az új tulajdonosok nem fordítanak kellő gondot a területre, így arra jelenleg az elhanyagoltság jellemző.