Háziorvosi rendelés

Háziorvos: Dr. Hiti Zalán

Cím: 7664 Berkesd, Alkotmány u. 40.

Tel.: 72 458 020, 30 411 5415

Védőnői Tanácsadó

Védőnő: Heisz Rita

Csecsemő és Terhes-tanácsadás: szerda 11.00-12.00 Berkesd

Ügyeleti ellátás

Hétköznapokon:  15.00 órától, másnap reggel 7.00 óráig, illetve munkaszüneti napokon.

Pécsi Felnőtt Háziorvosi Ügyelet ( Pécs Rákóczi u.2.) Tel.: 06 72/515-104 ,    104

Pécsi Gyermek Háziorvosi Ügyelet: ( Pécs József A. u. 7.) Tel.: 72 /515-104,  104

Ügyfélfogadás

Az Önkormányzat dolgozói:

Polgármester: Hermann-né Rattinger Mária Éva
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
36-30/ 229 4036

Aljegyző: Hendzselné Papp Ilona
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
36-30 /588 8113

Dr Marosi Zoltán – szociális ügyek, hagyaték,

Csémi Gabriella – adó, lakcím

Rattinger Józsefné – pénzügy

Farkas Réka – pénztár

Képviselőtestület:

Várszegi László – alpolgármester

Horváthné Geng Bernadett

Csima György

Sárközi Attila

A régi templom a mai plébánia ház mögött épült a XV. sz. előtt. Kicsi szűk szentélyből és hajóból állt. 1704-ben rác katonák kirabolták, felgyújtották, a papot megölték. 1711-ben a berkesdi hívek engedélyt kaptak, hogy a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária tiszteletére szentelt templom újjáépítésére adományokat gyűjthessenek. Ezen adományokból 1711-14 között a templomot kijavították, fatornyot emeltek hozzá két haranggal. 1732-ben Horváth János helybeli plébános monstranciát adományozott.
1779-ben Elz- Kempenich Károly Hugó pécsváradi apát, kegyúr újra kijavíttatta a templomot, sekrestyét és tornyot építettet hozzá. Így lett hosszúsága 29m, szélessége 9m. Temető vette körül 1830-ig.
Bár többször javították, de állapota a XIX. sz. végére annyira megromlott, hogy le kellett bontani. Anyagát beépítették az új templomba.
Az új templom 1894-96-ig épült Szuly József esperes plébános idejében. Az építkezés költségeit az Egyetemi Alap és Kliványi Jakab /1837-1855-ig berkesdi plébános / alapítványa fedezte. Az építkezés segédmunkáit a berkesdi hívek, valamint Szilágy, Ellend, Pereked hívei végezték.
Tervezője: Herczeg Zsigmond min. építészmérnök.
Építette: Resch Ferenc zengővárkonyi kőműves mester és Feil Nándor pécsváradi lakatos mester.
Alapkövét 1894. május 2-án tették le. Toronykeresztjét 1895. augusztus 4-én tűzte fel Mayer Antal ács.
1896. szeptember 27-én volt a templomszentelés.
Oltárképeit Graics Endre festőművész festette. Oltárait, a szószékeket, a szentélykorlátot, a keresztkutat, a lurdesi Szűzanya szobrát, az Úrsír-korpuszt, 16 padot és a szenteltvíz tartókat Jiratkó Albin pécsi oltárépítő készítette. Az orgona készítője Angster József pécsi orgonamester. A toronyóra Löffer Béla pécsi lakatos munkája. Három harangja /613, 168, 77 kg / a hívek adománya. A falfestményeket Gebauer Ernő pécsi festőművész festette 1945-ben a hívek adományából. A szembenéző oltárt és székeket Dallos István berkesdi fafaragó készítette.
A templom méretei: hossza 28m, szélessége16m, magassága 8m a torony 41 m magas.
A templom oltárképe: A szeplőtelen fogantatás. Ezért a templombúcsú ünnepe december 8-án van.

Egyéb vallási létesítmények: A faluban, ill. a falu határában a négy világtájnak megfelelően kőkereszteket állítottak, amelyekhez az ún. keresztjáró napokon / áldozó csütörtök, vagyis Jézus mennybemenetele előtti három nap/ körmenettel zarándokoltak. Ebből ma már csak három kereszt van meg. A falu elején és végén szintén egy-egy kőkereszt található. Ezek gondozását egy-egy család vállalja.

A falu határában, Pereked felé található az ún. Kápolna. Érdekessége, hogy négy oldalán Berkesd és a szomszédos falvak / Szilágy, Ellend, Pereked / templomainak oltárképe van ráfestve. Állításának eredete ismeretlen. Gondozója a közelben lakó Hegedűs Jánosné, Kati néni volt, akit róla "Kápolnás Kati néninek" nevezett a falu.
A kápolna mellett található egy fogadalmi kereszt, amelyet szülők állíttattak az I. világ- háborúban elhunyt gyermekükért.

Helyek, épületek

Az első római katolikus templomot a XVI. Században építették a Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére szentelték fel. Az idők során lerombolták az építményt, és 1896-ban állították a mai templomot.

Berkesd község a Dunántúl délnyugati részén Baranya megyében található, a Mecsek hegységtől keletre. A megyeszékhely, Pécs városának központjától 20 km-re délkeletre, míg a valamikori járási székhely, Pécsvárad városától 12 km-re délre fekszik. Szomszédos települések: Szilágy, Pereked és Ellend községek melyekkel intézményi kapcsolat is van. Közös településhatára van Berkesdnek Martonfa, Kátoly, Hásságy, Máriakéménd és Szilágypuszta községekkel.

                        Területe:    1702 ha

                        Belterület:     94 ha

                        Külterület: 1608 ha

A külterület megoszlása: főleg szántó, szőlő, erdő és legelő ill. gyep. Kevés a műveletlen szántóföld, a lakosság nagy része kereset-kiegészítésként a mezőgazdasági termelést választja.  

A település jelentős nagyságú szőlőterülettel rendelkezik, a történeti áttekintésben is említetten jelentős volt mindig a szőlőgazdálkodás, a borgazdálkodás. A fiatal korosztályt tekintve a mezőgazdasági tevékenység már kevésbé kiterjedt, ezt a formát főleg a közép- és időskorosztály tekinti megélhetési formának.

 A községben az uralkodó szélirány északnyugati, innen, Pécs irányából kapja a falu a legtöbb csapadékot is

A település természeti kincsekben szegény, semmiféle bányászatra nem alkalmas.

Berkesd külterületén található a két (alsó, felső) halastó melyek egymás mellett helyezkednek el. Régebben a termelőszövetkezet tulajdona volt mindkettő, később az Állami Közútkezelő Kht. gondozásában gyönyörű kirándulóhellyé alakult, de csak a dolgozók használhatták. A kárpótlás során magántulajdonba került, azóta több tulajdonosa is volt. Jelenlegi tulajdonosaik reméljük, mindenki számára elérhető kiránduló-pihenőhelly alakítják majd rövid időn belül. A napijegy ellenében történő horgászat már jelenleg is lehetséges.  

Berkesd külterületén folyik át a Szilágyi-patak, ez táplálja a halastavakat és a Karasica folyóba ömlik.

A rendszerváltás előtt kedvelt kirándulóhely volt a Gyula-völgy. Ide vezetett le a „szedernyés lénia" amely az eperfákkal övezett földutat jelentette. A „szedernye érés" idején a falu apraja-nagyja idejárt gyümölcsöt enni, „szedernyézni".  Ez a fasor már csak nyomokban található meg. A Gyula-völgyben tiszta vizű forrás eredt, mely üdítő forrásvízzel látta el a kirándulókat. Időközben ez a terület is magántulajdonba került, de az új tulajdonosok nem fordítanak kellő gondot a területre, így arra jelenleg az elhanyagoltság jellemző.